Szomszédok, de nem Janka néni 1. Hazaérnék

Beállok a parkolóba, a török szomszédom megint nem volt képes a saját helyére beparkolni, keresztbe áll szinte középen. Ekkora fogyatékos, vezetési anitálentummal rendelkező, másokra nem odafigyelő idegennel még nem találkoztam, mindig morcos leszek ha meglátom azt a rozsdafoltos, kék, kombi Golfot. 

Bezárom a Hondát, elindulok a kapu felé. Látom a földszinti lakás ablaka nyitva van,a függöny sincs elhúzva. Ez a lakó is megér egy misét. Olyan harmincas, kis iskolás lányát egyedül nevelő nő. Alig találkozni vele, gondolom más időbeosztás szerint jár munkába mint mi. Ha véletlenül összefut vele az ember az utcán, parkolóban, ház előtt, még köszönni sem hajlandó, rideg személyiség. A bejárati ajtaja körülbelül úgy néz ki, mint egy Facebook üzenőfal, a gyerek rajzai, kiszínezett és kivágott képei valamint rengeteg idézet, ő általa igaznak vélt mondás. Nem szeretem az ilyen embereket akik kifelé nem a saját gondolataikat hanem ezer ember által felhasználtakat aggatnak ki. Megnéztem a fb oldalát is – már ami nyilvános belőle – és láss csodát, nem sok különbség van a lakásajtaja és az üzenőfala között. 

Leginkább az tetszik ettől a mosolytalan, mogorva, rideg nőtől, hogy az ajtón, főhelyen egy idézet áll: Légy kedves vagy tűnj el! – ezen mindig nevetek, pont ő mondja aki ha nem jön közvetlenül szembe veled még köszönni sem tud. Másrészt viszont, szőke, pici kék szemei vannak, szexin szeplős az arca, istenien áll neki ha farmerban van mert kiemeli vékony derekát de nagyobb popsiját. Hátulról olyan érzése támad az embernek amikor meglátja, hogy: Támaszkodj a radiátorra de gyorsan! 

Belépek a kapun, kezemben már a postaláda tartalma, a szokásos fél kiló reklámújság – ekkora pazarlást, hetente kb másfél kiló papír jön amit egyszeri átnézés után kidobunk – elindulok a félemelet felé. Ahogy az ajtaja elé lépek, hirtelen kinyílik az és ott áll a szomszédasszony, egy hatalmas fürdőlepedőbe burkolva, haja felgumizva, nedvességcseppek a vállán. 

Grias Di! – köszönök előre. Hallo! – válaszol. 

Te, láttam valamit amit el akarok mondani neked – folytatja – bejönnél? 

Belépek a lakásba, behúzom magam mögött az ajtót. A berendezésben nincs semmi otthonos, látszik, hogy mindent egyszerre vett meg ráadásul a Dänisches Bettenlager-ben ami a Jysk osztrák megfelelője. Fekete és fehér minden. 

Megállok előtte. Az előbb láttam a feleségedet a kutyával sétálni, aztán a szomszéd házból a Franz is csatlakozott hozzájuk. Utána bejöttek a házba, a kukucskálón át láttam amint a Franz felfelé menet megfogta a nejed fenekét – pletykálja.

Elmosolyodok. Tudom ki az a pasi, a múltkor már majdnem megleptem őket, de inkább hagytam és a hálószobánk kulcslyukán át néztem végig ahogy szexelnek, ezt viszont nem kötöm Uli orrára. 

Csak azért mondom el, mert ismerem Franz-ot és tudom mekkora seggfej – folytatja. Elgondolkodok, szóval őt is megdugta és féltékeny épp, pont ezt veszem le szavai hangsúlyából. 

Nagyon köszönöm, hogy szóltál – válaszolok, mélyen szemeibe nézve. Szóval nem volt jó az ágyban? – kérdezem meg tőle váratlanul. 

Deee – vágja rá majd elkomorodik a tekintete amint rájön, hogy elárulta magát. Szeplős arcán pír jelenik meg. Ezt nem hagyhatjuk annyiban – bíztatom – Meg kell bosszulni – mosolyodok el. Váratlanul a földre ejti a fürdőlepedőt – Én is erre gondoltam! – válaszolja. Ezeket a jólétben felnőtt, egyszerű gondolkodású, nem túl bonyolult osztrák nőket nagyon könnyű egy jól elhelyezett de egyszerű mondattal bolonddá tenni.

Pici, formás melle bimbói felfelé néznek, kerek hasában egy diszkrét piercing, szeméremdombján rövidre trimmelt, szőkés szőr díszlik. Rám emeli tekintetét. – Na ? – kérdezi. Közelebb lépek hozzá, magamhoz húzom és megcsókolom vékony ajkait. Ő hevesen viszonozza, szinte felfal…

 

Megosztom Facebookon!
Megosztom Twitteren!
Megosztom Tumblren!



Szomszédok, de nem Janka néni 1. Hazaérnék