Séta 7. Anna mesél

Hazahoztam Annát a munkahelyéről, kutyánk megint örömtáncot lejt amikor belépünk az ajtón. Már az autóban figyelmes lettem arra, hogy feleségem hajában egy kis fehér csomót látok de nem tulajdonítottam jelentőséget neki mert konyhában dolgozunk mindketten. A föcskölő paradicsomszósztól a besamell mártásig minden repülhet a lábaból egy óvatlan pillanatban, az én kabátom is néha a magyar vagy olasz, esetleg mexikói nemzeti színeket tükrözi. 

Sört bontok és azt kortyolgatom amíg elmeséli a napját. Fárasztó egy hely de amíg neki sem találunk nyugisabbat addig megteszi, ez is pénz. Beszélgetünk, szeretem hallgatni ahogy mesél és néha a tót kollégái viselkedésén nagyon is felmérgelem magam. Küldd el őket a francba, nem rabszolga vagy hanem szakács – mondom és arra gondolok, hogy ezeknél a taknyoknál idősebb vagyok, Anna is az és ráadásul mindig eszembe jut a mondás: Idősebb vagyok mint Szlovákia. 

Egyszerre állunk fel az asztaltól, átölelem. érzem a bécsi szelettől a borsszószig minden illat körüllengi. Nekem illat, imádom a szakmámat. Megölelem, megcsókolom. Anna a karomban marad: ölelj még – kéri. Érzem szíve dobbanását. 

Lezuhanyzom- mondja kisvártatva és elindul az ajtó felé. 

Te Nyuszi – kérdezem – hajat is mosol? Van benne valami besamell darabka. Anna hirtelen megáll és arckifejezése megváltozik. Mosolyogva mondja – nem besamell hanem sperma! Érdeklődő tekintettel nézek rá. 

Megfürdök és elmesélem – teszi hozzá és eltűnik az előszoba félhomályában. Izgatottan kortyolok megint a sörömbe és várok majd felállok, utána megyek a fürdőbe. Épp törölközik, imádom nézni. Gyorsan levetkőzöm én is és belépek a kádba. Megnyitom a csapot, forró víz alatt szappanozom magam. Mire végzek ő már eltűnt, a fürdőköpenye sincs az akasztón. Megtörölközöm és sietek utána. Kíváncsi vagyok rá, mit is mesél.

Szóval rendezvény volt – kezdi – valamilyen születésnapot ünnepeltek és teli volt az étterem. Újra és újra bejött egy magas, fekete hajú és jóképű, olyan harmincas pasi. Ahogy ki tudtam venni, ő valami családtag és szervező lehetett mert mindig Günterhez, a konyhafőnökhöz ment. Másodszorra észrevett és mindent eláruló, sármos mosollyal köszönt nekem. Folyamatosan hajtottunk, a pasi megint és megint bejött, láttam Günter arcán, hogy már unja a kérdéseit és az okoskodását de amikor elindult kifelé, minden alkalommal meleg pillantásokkal halmozott el. Igazság az, hogy először nem is nagyon vettem fel de többedszerre már nekem is feltűnt, hogy miattam jön be. Később már én is flörtöltem vele, amit ő megnyugvással fogadott. Barna arcán csak villogtak kék szemei, őszintén mondom, hogy nedves lett a bugyim tőle – vesz levegőt a lelkes körmondat végén. 

Érdekes – szakítom félbe és megsimogatom kezét – folytasd!

Később az éttermen át kimentem a raktárnak használt garázsba savanyú káposztáért, azonnal észrevett és követett tekintetével. Kibányásztam a kupiból a konzervet és már akkor éreztem, hogy néz valaki. Megfordultam és ő állt ott. Egy pillanatig gondolkodtam majd ahogy megéreztem bugyim nedvességét, letettem a dobozt és felé léptem. Ő is felém lépett majd átölelt és megcsókolt. Ettől annyira beindultam, hogy elveszítettem önkontrollom és a nadrágjához nyúltam ő pedig a fenekemet fogta meg. Éreztem ahogy egyre nő a duzzanat rajta, hirtelen gondoltam egyet és elé térdeltem, meglazítottam övét és lehúztam a cippzárját. Megemeltem boxeralsója gumiját, kiszabadítottam ágaskodó férfiasságát belőle. Olyan szép farka volt mint neked Nyuszi – meséli Anna.

Számba vettem és szopni kezdtem, az ő keze akkor már a fejemen volt. Annyira élveztem amint játszottam vele, hogy reméltem a nadrágom nem nedvesik át. Halkan szuszogni kezdett, én attól féltem, hogy valaki meglát bennünket de túltettem rajta magam. Kezembe fogtam és nyelvemmel nyalogattam majd egyre gyorsabban kényeztettem. Éreztem ahogy már alig tudja tartani magát, mély levegőt vett – tudod, hogy csak neked nyelem le mert szeretlek és imádom az ízedet – kivettem a farkát a számból és abban a pillanatban elélvezett, spriccelte arcomra és hajamra spermáját. Meg-megnyaltam szép farkát, neki is jó íze volt.

Felsegített, adott egy zsebkendőt majd halkan a fülembe súgta: ha végzel, lesz még időd? – kérdezte. Bólogattam majd a kezembe vettem a konzervet és bezártam a garázst. A személyzeti bejárón át mentem vissza, útbaejtettem a wc-t ahol rendbe tettem magam de úgy látom, nem sikerült rendesen – mosolyodik el. 

Szóval akkor utána meg is dugott? – kérdezem izgatottan, mindenre kíváncsi vagyok. 

Nem arra nem került sor Nyuszi, mert amikor végeztem már nem találtam meg és a vendégek között mégsem keresgélhettem – válaszolja Anna. 

Felállok és kibontom a köntösöm, farkam a meséje hatására lassan megtelt vérrel. Anna nézi, majd ő is kibontja az övét. Menünk be a hálóba – suttogja. Maradjunk itt a konyhában és utána én is mesélek Neked – válaszolom, közelebb lépek hozzá, megfogom a derekát, óvatosan megfordítom majd a vállát fogva a konyhaasztalra nyomom. 

Akkor még nedves vagy, ugye? – kérdezem kuncogva, kezembe veszem férfiasságom, makkom szeméremajkai közé nyomom, megtalálva bejáratát egy határozott mozdulattal beléhatolok. Igen, nedves és forró, mindketten felsóhajtunk….

Megosztom Facebookon!
Megosztom Twitteren!
Megosztom Tumblren!



Séta 7. Anna mesél